Tisztelt Salánki lakosok!
Ablakunkon keresztül látjuk,hogy újra elérkeztünk a szeretet ünnepéhez – Karácsonyhoz.Nemsokára megszólalnak a templomok harangjai.
Mi juthat elsőnek eszünkbe erről az ünnepről?Valószínűleg legelsőnek a bekesség, öröm,szeretet,családi összefogás  jutni eszünkbe. Kívánom,hogy mindnyájunk karácsonya legyen olyan kellemes, ahogyan elképzelik a gyermeki szívek.Kellemesen várakozzunk az ünnepre,Jézus Krisztus születésére.Mivel a Karácsony központjában Jézus áll, aki
a szeretett megtestesítője.
Örüljünk az apró ajándékoknak is,mert valakiknek sajnos még ez  sem adatik meg. Szilágyi Domokos idézete is ezt támasztja alá: „Ne a hóban, csillagokban, ne ünnepi foszlós kalácson, ne díszített fákon, hanem a szívekben legyen karácsony!”
Köszönetet szeretnék mondani a vállalkozóknak,hogy az idén is megtudtuk lepni az időseket,özvegyeket.Gondolom nincs jobb dolog, mint valakit meglepni,valakinek örömöt szerezni,főleg így a Karácsonyi készülődésekkor.
Kívánom Önöknek, hogy házukban is megszülessen Jézus Krisztus,a bekesség és szeretet.És sikerekben gazdag Új Évet!

Ályohin Viktor

A született Jézus, 
Ez igézetes gyermek, 
Áldja meg azokat, 
Kik a szívünkbe vernek 
Mérges szuronyokat.
Áldassanak bennünk 
A kifeslett vér-rózsák: 
Bánat, kín, szenvedés, 
Mert Jézus volt a Jóság 
S a nagy, szent türelem.
Csengessünk csengőkkel, 
Szeressünk szeretettel, 
Örüljünk, ha sírunk, 
Ha ránk tör minden ember 
S ha álul bántatunk.
A született Jézus 
Született így s kívánta, 
Hogy ez legyen az üdv: 
Minden hívság kihányva 
Életünk gömbiből.

 

Szeretnék köszönetet mondani azoknak az embereknek,  akik munkájukkal, szakértelmükkel  segítettek, hogy a településünk élenjáró legyen megyei szinten. Sikeresen zárhatjuk az évet mert:  az óvoda felújítását befejeztük, a közutaink és határhoz vezető utaink felépítését tudtuk teljesíteni.Külön köszönöm az önzetlen munkájukat a Salánk község önkormányzata dolgozóinak és a település vállalkozóinak:Adóba Éva, Albók Mária,Ályohin Éva, Cébej Sándor,Csizmás Miklós,Fazekas István,Fazekas Béla,Homoki Anikó,Homoki Éva, Kalanics György,Kenéz Pál,Kész Tünde,László Éva,László Elemér,Lenya Adél,Lenya György,Major Tivadar,ifj. Major György,Molnár Mária,Nagy Imre,Popovics József,Rájner Nyáda,Sarkadi János,Szimku László,Szimku Marietta,Szilágyi Natália, Mital,Salánki Erdészet,Szkájtelenet.

December 15-én nagy nap virradt Salánk községre, lassan két évtizedes vágya vált valóra a helyi közösségnek. Ünnepélyes keretek között megnyitotta kapuit ugyanis a település frissen épült óvodája, melyet dr. Kövér László, Magyarország harmadik legmagasabb közjogi méltósága avatott fel.

A Magyar Országgyűlés elnökét salánki villámlátogatására népes kormányzati küldöttség – többek között dr. Vass László, államtitkár és,dr. Keskeny Ernőkijevi magyar nagykövet, dr. Tilky Attila és Csöbör Katalinparlamenti képviselők, dr. Papp László Debrecen polgármestere, dr Grezsa István kormánybiztos, valamint a Kárpátaljára akkreditált magyar diplomáciai testületek munkatársai – kísérte el. Dr. Kövér László lerótta tiszteletét a nemrégiben átadott salánki ’56-os emlékműnél, majd meglepetéssel fogadta a települések iskolásainak szívből jövő betlehemes műsorát.


Az óvoda nagytermében Aljohin Viktor polgármester köszöntőjében a remény adventi gyertyájához hasonlította a Salánkon fellobbant kezdeményezések lángját, és év végi számadást vetett településével, mely 2016-ot megújult infrastruktúrával, rendezett közterekkel, rendbe hozott kultúrházzal és egy vadonatúj óvodával zárja. A polgármester kiemelte, mindez az anyaország hathatós támogatásával, a magyar-magyar kapcsolattartás segítségével valósulhatott meg.

Az óvodaépítés terén konkrétan Debrecennek és a debreceni polgároknak tartozunk köszönettel, – húzta alá – hiszen mind a város önkormányzata, mind a helyi polgárok segítő kezet nyújtottak a hömlőcaljiaknak.

Az országgyűlés elnöke a „jövő házának” nevezte az elkészült intézményt, hiszen a gyermekek szemében csillogó láng lehet a kárpátaljai magyarság jövőbeni megmaradásának záloga. Dr. Papp László párhuzamot vont Debrecen és Salánk között, mindkét település a szabadság végvára volt a magyar történelemben, valamint biztosította a település lakosait, hogy Debrecen erejéhez mérten továbbra is segíteni fogja testvértelepülését.

Dr. Tilki Attila a Kárpátalja szomszédságában lévő magyarországi falvak és városok országgyűlési képviselője a “cseppek sokaságából összeálló folyó erejéhez” hasonlította a kezdeményezést, melynek során politikusok, közéleti személyiségek, önkormányzatok és egyszerű emberek fogtak össze egy cél érdekében.

Viktor Mikulin, a megyei közigazgatás helyettes elnöke Hennagyij Moszkal üdvözletét tolmácsolta. A magyar állam Ukrajnának nyújtott segítségét a baráti kapcsolatok elmélyítése jelének nevezte, majd a Salánk érdekében kifejtett munkájáért a megyei állami közigazgatás oklevelével tüntette ki Aljohin Viktor polgármestert, Ági László erdőmérnököt, a Nagyszőlősi Járási Állami Erdőgazdaság igazgatóját és Kész Géza vállalkozót, az óvodaépítés kivitelezőjét. Szalipszki Endre beregszászi főkonzul Szécsi Szabolcsot, Tarpa polgármesterét, a salánki magyar-magyar kapcsolatok egyik legelső kezdeményezőjét, Gaál Zsuzsa óvodavezetőt és Mihajlo Bidzilját, a járási közútkezelő vezetőjét jutalmazta a konzulátus oklevelével.

Mihajlo Ruszanyuk Ugocsa és egész Ukrajna legfontosabb kincsének nevezte a gyermekeket, kikre remélhetőleg egy rendezettebb és biztonságosabb országot hagynak szüleik. A Nagyszőlősi Járási Állami Közigazgatás vezetője elismerő oklevelekben részesítette a község közösségi aktivistáit, Gaál Zsuzsannát, Popovics Tivadart, Karamán Ferencet, valamint a Nagyszőlősi Járási Állami Erdőgazdaság kollektíváját.

Az ünnepi beszédeket követően az óvodások és nevelőnőik örvendeztették meg műsorral a megjelenteket, majd Viktor Mikulin, dr. Papp László, dr. Kövér László, Aljohin Viktor és dr. Brenzovics László közösen vágták át az óvoda avatószalagját.

Matúz István


A négy fal nyújt biztonságot

Az életednek négy legfontosabb pontja:

Nem csak az otthonnak van 4 stabil fala, hanem a lelkednek is van négy oszlopa, az életednek négy legfontosabb pontja, a sarkalatos erények, aminek megléte az igazán boldog élet titka.
Bölcsnek kell lenni .
Az első erény a bölcsesség. A bölcsesség arról szól, hogy mennyire hallgatsz a saját belső hangodra, ami megsúgja az irányt. Ha nem figyelsz rá, akkor tele leszel félelemmel és kétséggel. Ha megtanulsz hallgatni az intuíciódra, akkor bármit elérhetsz az életedben, hiszen rá fog vezetni a helyes útra. Erről szól Advent első hete.
Őszintének kell lenni.
A második erény az igazságosság. Az igazságosság arról szól, hogy mennyire vagy őszinte magadhoz, és ezáltal másokhoz. Ha az ember nem őszinte önmagához, akkor soha nem fogja azt érezni életében, hogy elérte, amit akart, mert becsapja magát és olyasmivel tölti az idejét, ami nem méltó önmagához. Erről szól Advent második hete.
Erősnek kell lenni
A harmadik erény a belső erő. Van az életedben egy vállalt küldetés, egy olyan feladat, ami egész élet során elkísér. A belső erő arról szól, hogy mennyire vagy hajlandó alávetni az életed ennek a vállalt küldetésnek. Ez sokszor úgy tűnik lemondással jár, de ez koránt sincs így, hiszen elfogadni a feladatunkat és ezáltal úrrá lenni minden más vágyon, ami letérít erről az útról a legnagyobb erő és boldogság forrása. Erről szól Advent harmadik hete.
Mértékletesnek kell lenni.
A negyedik erény a mértékletesség. A mértékletesség valójában arról szól, hogy képessé kell válni folyton fejlődni, megújulni, azáltal, hogy a végletek helyett megtaláld a feladataidban a mindenkori arany középutat, vagyis azt a helyes arányt, aminek segítségével kiegyensúlyozottan élheted az életed. Meg kell tanulnia egyik lépcsőfokról a másikra lépni, ami mindig fejlődést hoz az életedben. Erről szól Advent utolsó hete.
A négy adventi hét misztikuma, ennek a négy sarkalatos pontnak a megvizsgálásában áll, vagyis meg kell nézni, hogy azokon a területeken azéletedben minden rendben van e.

(Karsay István)

ADVENTI HÍRNÖK: FRISS FENYŐÁG

Adventi hírnök: friss fenyőág,
Lobog az első gyertyaláng!

Karácsonyt várva lázban a föld,
Isteni gyermeket köszönt.
Ujjong a szívünk, dalra gyúl,
Nincs már messze az Úr!
Adventi hírnök: friss fenyőág,
Lobog már két kis gyertyaláng!
Ha zörget Jézus, jól figyelj ám,
Betér a szívünk ajtaján!
Ujjong a szívünk, dalra gyúl,
Nincs már messze az Úr!
Adventi hírnök: friss fenyőág,
Lobog már három gyertyaláng!
Múlnak az évek, életünk száll,
De utunk végén Jézus vár!
Ujjong a szívünk, dalra gyúl,
Nincs már messze az Úr!
Lobog már három gyertyaláng!
Múlnak az évek, életünk száll,
De utunk végén Jézus vár!
Ujjong a szívünk, dalra gyúl,
Nincs már messze az Úr!
Adventi hírnök: friss fenyőág,
Lobog már négy kis gyertyaláng!
Azt mondta Jézus, visszajön még,
Újjá lesz akkor föld és ég!
Ujjong a szívünk, dalra gyúl,
Nincs már messze az Úr!
Válasz idézettel
(Szerző: M. Fresch nyomán: Hamar István)
KARÁCSONYI FÉNYEK
Vers szerzője ismeretlen.
Este mikor kigyúlnak a karácsonyi fények,
a gyermekkori álmok egy percre visszatérnek.
Ekkor a szemekben a szeretet fénye lángol,
s a gyertyafényénél még a csillag is táncol.
Mikor a fenyö illata megérinti szívünk,
ezen az estén, kicsit az álmokban is hiszünk.
Nem szeretnénk mást, csak boldogok lenni,
és másokért a szokottnál is többet tenni.
A rohanó világban megkoptak a fények,
halványak a hitek, és halványak a remények.
Nem szeretnénk mást, csak hinni a szóban,
őszintén szeretni, és bízni a jóban.
Őrizzük meg a karácsonyunk fényét,
S őrizzük a szeretetben való hitünk reményét.
Hisz karácsonykor mi is gyermekek vagyunk,
s gyermeteg vágyainknak ma határt nem szabhatunk


A rendszerváltás talán legnagyobb történelmi hozadéka volt a kárpátmedencei magyarok számára, hogy az ’56-os „pesti srácok”elfoglalhatták méltó helyüket a történelem lapjain.

Mára az egykori „gyilkos ellenforradalmárok”-ról tudjuk, hogy igazából forradalmárok voltak, kik egy képmutató, világuralomra törő gigásszal szálltak egyenlőtlen harcba. Rájuk, ’56 ismert és ismeretlen hőseire emlékeztek a forradalom 60. évfordulójának alkalmából Salánkon.

A hömlőcalji magyarok ráadásul nem egyszerűen megemlékeztek az 56-os eseményekről, hanem nagyszabású ünnepség keretein belül Pólin Elek fafaragóművész közreműködésével emlékművet állítottak a hatvan évvel ezelőtti heroikus küzdelmeknek. Mi több, Salánk történelmében mindedig példa nélkül álló módon a magyar közjogi méltóságok a megemlékezésen a magyar kormányzat legmagasabb szinten képviselték az anyaországot.

Az esőfellegeket kergető őszi szél sajnos nem tett lehetővé egy szabad ég alatt tartott megemlékezést, így a település kultúrháza adott otthont az ünneplő tömegnek. Elsőként Aljohin Viktor, Salánk polgármestere köszöntötte a megjelenteket, többek között Jakab Istvánt Magyarország parlamentjének alelnökét, Papcsák Ferencet a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának elnökét, Viktor Mikulint a megyei állami adminisztráció elnökhelyettesét Pszalipszki Endrét a beregszászi ésBuhajla Józsefet az ungvári konzulátusok vezető konzuljait valamint Mihajlo Ruszanyukot a nagyszőlősi járási tanács elnökét.


A település első embere meleg szavakkal mondott köszönetet a salánki emberek mindenapjait nagymértékben segítő magyarországi támogatásokért majd méltatta ’56 hőseit, kik határon innen és túl, szóval, tettel és nem egy esetben fegyverrel harcoltak a magyar népet ideológiai és gazdasági rabigába hajtó rém-eszmével, a kommunizmussal.

Jakab István, a magyar törvényhozás alelnöke örömének és megtiszteltetésének adott hangot hogy együtt ünnepelhetett a salánki és környékbeli magyarokkal az összmagyarság ünnepén. A magyar országgyűlés nevében mondott köszönetet mindazért amit Salánk és a kárpátaljai magyarság ad a magyar nemzetnek. Párhuzamot vont a középkori és a XX. századi magyar történelem között, hiszen a magyar nemzet Mohács tragédiájától az 56-os eseményeken keresztül a mai napig volt annak az Európának védőbástyája, mely gyakorta csak a nagypolitika eszközének tekintete ezt a jobb sorsra érdemes népet itt a Kárpátok karréjában.

A politikus a forradalom mérlegét hat évtized távlatából megvonva rámutatott az egyik oldalon 3000 harcokban elesett felkelő és békés polgár áldozathozatalára, a több száz halálos ítéletre, a rommá lőtt Budapestre, a kádári megtorlás ravasz és kifinomult eszközeire és a másik oldalon pedig a szögre melyet az ’56-os Budapest ütött a kommunizmus koporsójába. A résre a birodalmi eszmén, mely a rendszerváltásra hasadékká szélesedett és lehetővé tett, hogy a szovjet érdekszférába kényszerítet, kelet-európai népek ismét elfoglalhassák helyüket a szabad nemzetek asztalánál.

Pszalipszki Endre beregszászi főkonzul megtisztelő feladatnak tehetett eleget, ugyanis a konzulátus oklevelével tüntethette ki Pólin Elek fafaragó művészt, Kész Géza vállalkozót, Ági László erdőmérnököt, a Nagyszőlős járási állami erdőgazdaság vezetőjét valamint Jana Erzsébet vállalkozót mindazért a munkáért amit Salánk község érdekében saját hivatásuk területén kifejtettek.

Viktor Mikulin kormányzó-helyettes helyenként a polgármester tolmácsi segítségét kérve, ámde leginkább tulajdon magyar tudását igénybe véve, tört magyarsággal emlékezett vissza a hivatalos szovjet doktrínára, mely szerint 56-ban Magyarországon fasiszta ellenforradalom zajlott és a fél világot rettegésben tartó Szovjetuniónak kellett összedőlnie ahhoz, hogy ma szabadon szólhassunk a szabadságért az 5 milliós szovjet hadsereggel Molotov-koktélokkal és karabélyokkal szembeszálló magyarok hősiességéről.

A hősökről, kik Kárpátalján is ott voltak. A dezertáló katonákról, kik nem akartak civilekre lőni, az UPA harcosairól kik 56-ban nem egyszer utolsó töltényeiket lőtték ki a megszálláshoz felvonuló hadoszlopokra, a röplapokat terjesztő fiatalokról és a bujkálókat segítő öregekről. Arról a mintegy 50 emberről kiket az ’56-os események kapcsán Kárpátalján küldött bitóra vagy állított kivégzőosztag elé a megtorlás. A kormányzó-helyettes ugyanakkor párhuzamot vont Ukrajna mai, és Magyarország hatvan évvel ezelőtti küzdelme között. Mindkét esetben ugyanis egy birodalomépítő eszme volt a szabadságot, függetlenséget, emberi mindennapokat óhajtó népek ellensége.

Akkor a kommunizmus ideológiája támadt a magyarokra, most viszont az orosz birodalom feltámasztásának ideája tört Ukrajnára. Végezetül pedig kiemelte azt az egymás iránt kinyilvánított toleranciát, békét melyet itt a kárpátaljai oroszok, ukránok, ruszinok, románok, magyarok és egyéb népek tanúsítanak egymás iránt. Ez pedig a forrongó Ukrajnában példaként állítható minden régió számára.

A salánki középiskolások műsorát követően sor került Pólin Elek alkotásának, a családi és nemzeti összetartozást szimbolizáló, a gyermekeit óvón átölelő apa szobrának leleplezésére.

Matúz István

 

Véletlen képek
img_3704-1024x575
A nap idézete
Időjárás
Погода в Україні
Falusi turizmus
pinceszet-11 pinceszet-1
Mai névnap
Boldog névnapot!
Keresés az oldalon
Látogató térkép