Tisztelt falúbeliek  és határon túl  lévő Salánkiak!

Engedjék meg hogy a Húsvéti örömhír érkezésével köszöntsek minden egyes embert , akinek kötődése van a mi kedves kis falunkhoz .Sokan  vannak,  akiknek hosszú időtartam után újra sikerül hazalátogatni, s  szerettei körében tölteni az  ünnepet. Sajnos vannak,  kik távol maradnak. A hazavezető út már nem oly rögös,s lehetőséget nyújt a határon túli családtagoknak kellemesebben, zökkenőmentesen érkezni   a melegszivvel várakozó szülőkhöz, gyermekekhez, testvérekhez, ithhoni ismerősökhöz,régi jó barátokhoz.Hálásan köszönöm mind azoknak  a munkáját,akik hozzájárultak a közös célunk teljesítéséhez  az ithhoni nehéz körülmények ellenére is. Húsvétkor , tudván azt hogy Krisztus feltámadt , ezzel kiváltva büneinket,nekünk is törekednünk kell a jóra családon belül ,sőt munkálkodnunk kell  békéssé,szebbé  tenni tágabb  környezünket is.De mind ezt magunkkal kell kezdeni,legyen összefogás és szeretet  a családban,az ismerösök  között.
Kívánom,ez az ünnep teljen el melengető,békés emberek körében,töltödjünk fel szeretettel,majd adjuk tovább ember társainknak. Az ünnepi asztal megtöltése mellet ne feledkezzünk el hálat adni mindazért amink van és Istenünk nagy szeretetéért irántunk.

Kedves barátaim,Krisztus Feltámadt!Kívánok áldásokban,szeretetben gazdag,kellemes Húsvéti ünnepeket.


Húshagyó kedd majd Hamvazó szerda,mely a nagyböjt kezdetét jenti és Virágvasánappal zárva a Nagy hét kapújába lépünk..

NAGYCSÜTÖRTÖKÖN elhallgatnak a templomok harangjai, azt tartják, a harangok Rómába mentek, ott gyászolják Krisztust. Szokás ilyenkor zajt kelteni és így helyettesítették a harangokat. Elterjedt szokás nagycsütörtökön a virrasztás, annak emlékére, hogy Jézus az olajfák hegyén virrasztott.
„Amint elérkezett az óra, asztalhoz telepedett a tizenkét apostollal együtt. Így szólt hozzájuk: „Vágyva vágytam rá, hogy ezt a húsvéti vacsorát elköltsem veletek, mielőtt szenvedek. Mondom nektek, többé nem eszem ezt, míg be nem teljesedik az Isten országában.” Aztán fogta a kelyhet, hálát adott és így szólt: „Vegyétek, osszátok el magatok között. Mondom nektek: nem iszom a szőlő terméséből addig, amíg el nem jön az Isten országa.” Most a kenyeret vette kezébe, hálát adott, megtörte és odanyújtotta nekik ezekkel a szavakkal:”Ez az én testem, amelyet értetek adok. Ezt tegyétek az én emlékezetemre.” Ugyanígy a vacsora végén fogta a kelyhet is, és azt mondta: „Ez a kehely az új szövetség az én véremben, amelyet értetek kiontanak. De nézzétek, az áruló keze is rajta az asztalon. Az Emberfia ugyan elmegy, de jaj annak az embernek, aki elárulja. ” Erre kérdezgetni kezdték egymást, ki az közülük, aki ilyet tesz.”

Dsida Jenő: Nagycsütörtökön
(részlet)

A szél suhogva borzong
az olajfa-lombokon.
A kanyargós úton, által az erdőn
tömöttsorú fáklyások jönnek.
Testemet ételül adtam,
véremet italul adtam,
könnyel mostam meg lábaitokat;
Mégis egyedül maradtam

NAGYPÉNTEK a megtisztulás és megújulás napja,a keresztény világ Krisztus keresztre feszítésére emlékezik.Mint tudjuk, a feltámadás, a húsvét öröme csak a nagypéntek mélysége után élhető meg.
Mi is történt? Nagypénteken egy örök isteni terv valósult meg, prófétai ígéretek teljesedtek be. „Az Emberfia elment, amint elrendeltetett” (Lk 22,22). Az asszony utóda a kígyó fejére taposott (1Móz 3,15). Jézus kereszten kimondott utolsó szava, az „elvégeztetett”, szó szerint ezt jelenti: céljához ért, beteljesedett  Isten üdvözítő terve. Nagypénteken az történt Jeruzsálemben, hogy Isten bűn nélküli Fia elszenvedte a mi Isten elleni lázadásunk igazságos ítéletét. Magára vállalta bűneinket és azok büntetését, és helyettünk elszenvedte ezt; hogy így azt, aki hisz őbenne, már ne sújtsa Isten ítélete. Ez a helyettes elégtétel, ez a tökéletes engesztelés, és a bűnbocsánat-kiváltás-megváltás Jézus Krisztus halálának valódi oka és célja.Az ember bűnei ellenére Istenünk minden időkben velünk van,támogat bennünket csupán észre kell vennük és hálásnak lenni ezért az óriási kárhozatért,hiszen annyira szeret minket,embereket hogy egy szülött fiát adta értük,aki örökké így válaszolt neki:”Uram,kész vagyok veled menni akár a börtönbe,vagy a halálba is!”(Lukács22:33).

NAGYSZOMBAT húsvét ünnepének előnapja, az igazi húsvéti ünneplés délután kezdődik. Arra a napra emlékeztet, amikor Krisztus holtteste a sziklába vájt sírban feküdt, de harmadnapra, azaz húsvétvasárnap hajnalára feltámadt.

Elérkezve Vasárnaphoz rájövünk arra hogy Isten szeretete az ember iránt hatalmas,mérföldeken át nyúló.Adjunk hálát azért, hogy Jézus mindannyiunkért  hallt  meg a kereszten.Cselekedeteink bizonyitság hogy Istengyermekei vagyunk. ,,Mert megölhették hitvány zsoldosok, és megszűnhetett dobogni szíve – Harmadnapra legyőzte a halált. Et resurrexit tertia die.” Így ír Pilinszky János húsvét misztériumáról Harmadnapon című versében. Elmélkedni húsvét titkáról nem könnyű. Hiszen emberi ész fel nem foghatja, mekkora ajándékot kaptunk Krisztus kínszenvedése, kereszthalála és föltámadása által. Megsejteni azonban van esélyünk. Lehetőséget kell adnunk magunknak arra, hogy gondolkodjunk húsvét csodáján és ne csak a színes tojásokat és a különféle színpompás nyulakat párosítsuk az ünnephez. Húsvét misztériuma alatt Jézus kínszenvedését, halálát és feltámadását értjük. Krisztus meghalt értünk. Vajon mi képesek lennénk életünket adni barátainkért? Mi van az ellenségeinkkel, minket gyűlölőkkel? Ő értük is képesek lennénk meghalni? Jézus  utolsó szavai is végtelen szeretetét hirdették, mikor kérte az Atyát: „Bocsáss meg nekik, nem tudják, mit tesznek!” Sokszor a megbocsátás is nehezünkre esik. Erre hív minket Krisztus. Bocsássunk meg egymásnak és magunknak. Engesztelődjünk ki és éljünk az Ő szeretetéből táplálkozva!
Mindnyájunknak részünk van különféle szenvedésekben, ezért mi is ajánljuk fel ezeket a szenvedéseket másokért Jézus mintájára!

Virágvasárnappal kezdetét veszi a nagyhét. A Salánki Református Egyházban  immár hagyománnyá vált, hogy Virágvasárnap a templomunkat különleges díszbe öltöztetik a  konfirmandusok. Több napon át szedegetik a virágokat, gyűjtik az ágakat, szüleikkel fonják a koszorúkat, hogy vasárnapra minden virágdíszben pompázzon. A   keresztyén egyházban ez kifejezetten örömteli nap. Krisztus bevonulása Jeruzsálembe, királyvoltának ünneplése, ahogy ezt virágvasárnapi református énekeink is kifejezik –világított erre rá  Balogh Attila református tiszteletes, az általa tartott  prédikációban. Velünk együtt részt vett az istentiszteleten polgármesterünk, Aljokin Viktor meghívására, Sasvári Sándor,  Jászai Mari-díjas színművész , Szécsi Szabolcs, Tarpa polgármestere és az őket kísérő barátaik. Az istentisztelet után  alkalmunk  volt meghallgatni Sasvári Sándor színművész  előadásában a világhírű Jézus Krisztus szupersztár rockoperából egy-egy  részletet: Jézus imáját, Gethsemane,  “A Fejedelemcímű musical dalát,  „ A Kárpátok között”,ami nem mellesleg Rákóczi Fejedelem életét, a szabadságharc történetét dolgozza fel, amihez Salánk múltja is szorosan kötődik.

Elmondhatjuk, hogy ez az a virágvasárnapi istentisztelet sokáig megmarad a gyülekezet emlékezetében. Megszilárdította hitünket az ige által, gazdagodtunk lélekben és  erősödtött nemzetiségtudatunk, hisz ezek a művek mind-mind büszkévé teszik a hallgatóságot a magyarságára, mindegyik részletnek mondanivalója van! Köszönjük hogy megtisztelt bennünket a Művész Úr!

Mégis ott bújik meg a vágyott ébredés, amíg hisszük a jót, a két rossz között, amíg távol jövőnk a múltból öntözött, addig él e nép a Kárpátok között.”



Február 21. – az anyanyelv világnapja

A  Salánki  Középiskolában  a 4. osztályos  tanulók szinvonalas     Február 21.-  az anyanyelv világnapja     c . műsorát  tekinthettük meg , amelyet párhuzamosan  ukrán  és  magyar nyelven adtak  elő a  szereplők. A gyerekek szivhezszóló versekkel, dalokkal , idézetekkel  ismertették  meg  a közönséget,ezzel is  hangsúlyozva az  anyanyelv és  államnyelv használatának,  ápolásának, megörzésének fontosságát.A  műsort Solc  Marianna  és   Simon  Klára  felkészitő  tanárok  odaadó  munkája  által  élvezhettük.

Ну що б, здавалося, слова

Слова та голос — більш нічого.

А серце б’ється — ожива,

Як їх почує!

Т. Шевченко

 

Ismergetjük, tanuljuk egész életünkben anyanyelvünket is, ezt a sokszínű, sokarcú csodát. S minél jobban megismerjük, annál szebbnek, gazdagabbnak, csillogóbbnak látjuk.

Lőrincze Lajos

Debrecen-Salánk Testvér-települési programok és együttműködések


Debrecen Megyei Jogú Város  Önkormányzata sikeresen pályázott a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. kezelésében meghirdetett „Testvér-települési programok és együttműködések” című pályázati programban.

Így látogathattunk el Debrecenbe 2018. február 12-13-án.
Ennek köszönhetően lehetőség nyílt Debrecen és Salánk közötti együttműködés szorosabbá fejlesztésére.

Debrecen több mint három éve segíti falunk fejlesztését, megmaradását. Megőrizni anyanyelvünket, megismerni közös gyökereinket, átörökíteni értékeinket, erősíteni nemzeti identitásunkat. Minderre kulturális, történelmi,  anyanyelvi, néprajzi vonatkozású előadások, beszélgetések, Agóra tudományos élményközpontba való látogatás, állatkerti kirándulás, remek alkalmat biztosítottak az itt tartózkodásunk alatt.

Megerősített minket abban, hogy habár határ választ el bennünket egymástól, egy nyelvet beszélünk, a lelkünk, a szívünk magyar.


Élményekkel gazdagon, feltöltődve jöttünk haza! Köszönjük ,Debrecen, a lehetőséget!



 

Ha az ünnep elérkezik életedben, akkor ünnepelj egészen. (…)

Tisztálkodjál belülről és kívülről. Felejts el mindent, ami a köznapok szertartása és feladata. Az ünnepet nemcsak a naptárban írják piros betűkkel. Nézd a régieket, milyen áhítatosan, milyen feltétlenül, milyen körülményesen, mennyi vad örömmel ünnepeltek! Az ünnep a különbözés. Az ünnep a mély és varázsos rendhagyás.

/Márai Sándor/

 

 

A karácsony előtti utolsó vasárnap egy nagy, halványlila lepelbe öltözött angyal
jelenik meg az égbolton, és járja be az egész Földet. Kezében lantot tart, azt pengeti,
és közben szépen énekel hozzá. De ahhoz, hogy meghallhassuk, szívünk tiszta kell, hogy legyen, és jól kell figyelnünk. A Béke nagyszerű dalát énekli, mely a karácsonyi gyermekről és Isten birodalmáról szól,
mely eljő majd a Földön. Sok kis angyal kíséri a nagy angyalt,
együtt énekelnek és örvendeznek a mennyben.
Daluktól valamennyi mag, mely a földben szunnyad, felébred, és maga a Föld is figyel.
Ebben az időszakban féllre kell tennünk mind az mi bánt.Legyen akár fájdalom,nehézség vagy akár harag.
Jézus születése legyen egy biztatás vagy akár egy jelkép arra hogy milyen hatalmas Isten szeretete írántunk.
Mi magunk pedig a megkapott szeretet,melegséget tobábbitsuk szeretteink,ismerőseink felé.Hiszen a szeretet a legfontosabb
és anyagi ráforditást nem igényel. Mács József szavai idézem:Jézus születése idején szeretet és békesség legyen köztünk és egész bolygónkon. S ez az óhajunk ne csak karácsonyra vonatkozzék, hanem múló életünk minden napjára.
Szeretetben gazdag s kellemes karácsonyi ünnepeket kívánok,szívukben legyen öröm hiszen a mi megváltónk Jézus Krisztus megszületett.Örvendjünk és magasztaljük Istenünket.

A karácsony előtti utolsó vasárnap egy nagy, halványlila lepelbe öltözött angyal jelenik meg az égbolton, és járja be az egész Földet. Kezében lantot tart, azt pengeti, és közben szépen énekel hozzá. De ahhoz, hogy meghallhassuk, szívünk tiszta kell, hogy legyen, és jól kell figyelnünk. A Béke nagyszerű dalát énekli, mely a karácsonyi gyermekről és Isten birodalmáról szól, mely eljő majd a Földön. Sok kis angyal kíséri a nagy angyalt, együtt énekelnek és örvendeznek a mennyben. Daluktól valamennyi mag, mely a földben szunnyad, felébred, és maga a Föld is figyel.
Ebben az időszakban féllre kell tennünk mind az mi bánt.Legyen akár fájdalom,nehézség vagy akár harag.Jézus születése legyen egy biztatás vagy akár egy jelkép arra hogy milyen hatalmas Isten szeretete írántunk.Mi magunk pedig a megkapott szeretet,melegséget tobábbitsuk szeretteink,ismerőseink felé.Hiszen a szeretet a legfontosabb és anyagi ráforditást nem igényel. Mács József szavai idézem:Jézus születése idején szeretet és békesség legyen köztünk és egész bolygónkon. S ez az óhajunk ne csak karácsonyra vonatkozzék, hanem múló életünk minden napjára.Szeretetben gazdag s kellemes karácsonyi ünnepeket kívánok,szívukben legyen öröm hiszen a mi megváltónk Jézus Krisztus megszületett.Örvendjünk és magasztaljük Istenünket.


Advent harmadik vasárnapján, örömvasárnap az Úr eljövetelének közelségét ünneplik, ez a vasárnap kiemelkedik a többi közül, advent második felének kezdetét jelzi. Színe a rózsaszín, amely az örömöt szimbolizálja. Advent harmadik vasárnapján, örömvasárnapon egy fehér ragyogó angyal jön le a földre. Jobb kezében egy fénysugarat tart, amelynek csodálatos ereje van. Odamegy mindenkihez, akinek tiszta szeretet lakik a szívében, s megérinti fénysugarával. Azután a fény ragyogni kezd az emberek szemében, s elér a kezükhöz, lábukhoz és egész testükhöz. Így még az, aki a legszegényebb, legszerencsétlenebb az emberek között, az is átalakul, s megszállja a béke, a tiszta szeretet és a boldogság érzése.

Ilyenkor át kell gondolnunk, hogy mik azok a dolgok, amik a legfontosabbak számunkra az életben. Mi tesz minket igazán boldoggá: az anyagi javak, vagy valami egészen más? Rájövünk majd, hogy milyen értékesek családi és baráti kapcsolatok, és az, amivel a legnagyobb örömet adhatunk nekik, nem a boltban található.

Hiszen az ünnepi asztalon nem az a lényeg hogy mennyi étel s ital van,hanem az hogy nem vagyunk magunk és van kire számítanunk.

Aranyosi Ervin: Advent – harmadik gyertya

Advent, harmadik vasárnap
örömgyertyát gyújtunk,
rózsaszínre vált a lelkünk,
nem nyomaszt a múltunk.

Közeledik a Karácsony,
öröm gyúl lelkünkben,
a szeretet és a hála
vendég életünkben.

Az Adventi várakozást
még az is fokozza,
hogy minden nap, a Karácsonyt,
még közelebb hozza.

A szeretet ünnepére
készül minden lélek.
Három gyertya lángja fénylik,
s hálatelt az ének.


A mai nap – Anvent második vasárnapja.
Az ünnepi koszorúkon már meggyujtódnak a második,lila színű gyertyák  
s maga a lila szín pedig a bűnbánat színe.
Második vasárnap egy piros palástba öltözött angyal száll le a földre egy törékeny serleggel, hogy ajándékot vigyen a mennybe. Az angyal észrevétlenül körbejárja az otthonokat, s összegyűjti a szívből jövő szeretetet, a mennyben élők pedig fényes csillagokat készítenek belőle, hogy az égre nézve minden ember szívét boldogság töltse el.Advent második vasárnapja a mértékletesség erénye. Az ember éteri testét környékezik meg a negatív erők. A vágyak mértéktelen megnövekedését élhetjük meg magunkban. Az ellenerők megpróbálnak a beszéden keresztül megnyilvánulni. Így jöhet létre a hazudozás, a rágalmazás, a durva beszéd és a haszontalan fecsegés. Ennek kivésésére a mértékletesség erényét kell elsajátítanunk, ami által a szélsőséges, túlzott vágyak elvesztik a hatalmukat felettünk. Ki kell terjeszteni a tudatosságot a beszédre is. Így születik a megfontoltság erénye. Ilyenkor az ember először gondolkodik, aztán beszél.
A második vasárnapot a REMÉNY szó képviseli.
A következő napokban a feladatunk: tartsunk egy kis önvizsgálatot, és igyekezzünk megteremteni az egyensúlyt életünknek azokon a területein, ahol valami probléma mutatkozik. Tartsunk mértéket minden megnyilvánulásunkban és tevékenységünkben.


Aranyosi Ervin – Advent második gyertya


… A második is fényre lobban,

jelzi, angyal szállt a földre:

– Éljetek méltóbban, jobban,

s várjatok az újszülöttre!


Lelketeket készítsétek,

– a világ újjá születhet.

Szóljon szívből belső ének,

– nyissátok meg szeretetnek!


Legyen bennünk könyörület,

új megváltónk, mikor várjuk.

A világ is szebbnek tűnhet,

ha utunkat eképp járjuk.


Találd meg a belső békét,

s majd, ha utad tisztán járod,

élvezheted eredményét,

egy csendes, békés világot…

 

 

Kedves Salánkiak,

Íme elkezdődött az Advent időszaka, az „ünnepélyes megérkezés”  periodusa,

amely álltal mi hívok  újra átélhetjük az Isten eljövetele utáni vágyódást és a megtérést, amelyet ez az esemény előkészít. Ezen a módon egyre mélyebben érezhetjük át Isten közeledését, a bennünk lévő sötétségnek a fölszakadozását.
Az adventi időszak azonban nemcsak a kis Jézus megszületésére való várakozást jelenti, hanem lelki elmélyülésre is késztet. A hagyományos adventi koszorún három lila és egy rózsaszín gyertya található, melyek a hitet, a reményt, a szeretetet és az örömöt jelképezik. Az adventi időszak első vasárnapján egy lilát kell meggyújtanunk.Ez a szín az advent liturgikus színe is egyben: bűnbánatot, összeszedettséget és szent fegyelmet is jelent.Mindengyik gyertyának megvan a saját jelentése, illetve a várakozásra fokozatosan felkészitó ereje.
Anvent első vasárnapján mire is kell törekednünk..?
A mai nap arra ösztönöz, hogy megnyíljunk szívvel s lélekkel  és nemcsak önmagunk, hanem szeretteink,barátaink és ismerőseink felé is.. A szívünkben is meg kell gyúlnia annak a kis lángnak, ami a szenteste közeledtével egyre csak növekedik,bizalmat,szeretetet s bekésseget sugalván.

Aranyosi Ervin: Advent – első gyertya

Advent első vasárnapján
felgyullad egy gyertya fénye.

Melegítse át szívedet,
legyen fénylő eredménye.

Kezdődik a csodavárás,
ahogy egykor Jézust várták:
szeretettel, bizalommal,
a tűz lángját körül állták.

A megváltó tiszta fényt hoz,
szeretetet, ami éltet.

Felemel a puszta földről,
Isten fiává fogad téged.

Szeretettel tárd ki lelked,
öleld át a nagyvilágot,
kívánd azt, hogy minden ember
itt a Földön, legyen áldott!

Véletlen képek
verecke-227
A nap idézete
Időjárás
Погода в Україні
Falusi turizmus
pinceszet-11 pinceszet-1
Mai névnap
Boldog névnapot!
Keresés az oldalon
Látogató térkép